Elérkezett a mindenszentek napja, amelyet egyre többen ünnepelnek hazánkban is angolszász mintára. Egyesek széles vigyorral világító töklámpást készítenek, míg mások jelmezekbe öltözve ijesztgetik egymást, majd vágnak neki az éjszakának. A Cirmi kézműves gasztrokocsma úgy döntött, hogy a trendekkel lépést tartva, egy igazán különleges hamburgerrel örvendeztet meg bennünket Halloween alkalmából.

Nyár közepén nyílt meg a nagy vendéglátós múltú épületben a Széchenyi téren az Anyám tyúkjai "Háztáji éléskamra és kifőzde" elnevezésű egysége. Örvendetes volt önmagában, hogy egy olyan ebédmenüs hellyel gyarapodott a belváros, ahol naponta új tételek kerülnek elénk, biztosítva, hogy akár egy héten át minden nap valami újat kóstolhassunk. Apropó, ha nem is pont itt és most érhető tetten a nagy fordulat, mindenképp jó megélni, hogy - ha időnk engedi - pár percet el "kell" raboljunk a munkától, hogy kitaláljuk hova is menjünk ebédelni, mert a menüztetés immár - jobb helyeken - nem egy kényszerpálya a vendéglátásban. Izgalmas lehet a frissen beszerzett hozzávalók alapján rövid idő alatt megtervezni egy széles spektrumú ebédmenüt. Itt sem lehet másképp, hiszen általában 2-3 leves, tészta, illetve szárnyas és sertés ételek várják, hogy 2000 Ft alatt kellemesen, de nem túltöltődve küzdjünk meg a délutánra hagyott napi feladatokkal.

Tavaly januárban jártunk először a Monsterben, amikor felfedeztük, hogy a belvároson kívül is van élet, vagyis, hogy a Vásárhelyi Pál utcában is lehet igazán finom hamburgereket találni. Azóta eltelt némi idő, és nemrég egy mind külsejében, mind tartalmában megújult étlappal álltak elő, amelyen sok emblematikus street food is helyet kapott. Természetesen mi azonnal utánanéztünk, mit érdemes enni, ha éppen a városnak eme részén van ebéd tájt dolgunk.

Ha Szeged legdinamikusabban fejlődő gyorséttermét kellene kiválasztani, biztosan a Famous lenne a befutó. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült nekik gyökeret verni, sőt a gyermekbetegségeket maguk mögött hagyva mára olyan szintre jutottak, hogy cápa steaket is kínálnak és a város egyik legunikálisabb és legfinomabb burgerét is náluk találjátok.

Bán Tamás sikertörténete a Csillag térről indult, ahol egy panel aljában kezdte árusítani zseniális burgereit valamikor a 2014-es év végén. A valódi marhahússal, teljes kiőrlésű zsemlével, hagymalekvárral és cheddarral felszerelt hamburgerek híre rövid időn belül messzire eljutott. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, Tom pedig immáron a negyedik gyorséttermét nyitotta meg, méghozzá a belváros szívében, a szegedi nagyáruház passzázssorán.

Sajnos az utóbbi időben egy szomorú tendencia figyelhető meg, amely mellett már mi sem mehetünk el szó nélkül. Köztudott, hogy a mai világban a pénz irányítja életünket, mégis rendkívül szomorúnak tartjuk azt a jelenséget,  hogy ez a blogszférába is beszivárgott.

A Móres Bárkonyha ajtaja úgy két héttel ezelőtt nyílt meg a nagyközönség számára, méghozzá a szegedi Híd utcában, amely méltatlan módon a belváros kiüresedni látszó pontja volt mostanáig. A régi kávézó (Híd Café Bistro) helyét kibérelve döntött úgy az Észak-Amerikában is tapasztalatokat szerző tulajdonos, hogy valami olyat hoz városunkba, ami eddig még nem volt. A pastrami pedig jött, látott és győzött! 

Nem lehet újdonság senkinek, hogy szívesen járunk át Hódmezővásárhelyre, legyen szó akár egy jó kis ebédmenüről, vagy egy nagyobb családi rendezvényről, hiszen Istvánék Kispiacában nem csalódtunk eddig sosem. A legjobb dolog az egészben talán az a folytonos változatosság, ami az előbb említett napi menükben is tetten érhető, de az étlap félévenkénti rendszeres megújulásaiban teljesedik ki igazán. Ha jön az új szezon, jönnek az új fogások.

Kezdetét vette a nyár egyik utolsó könnyűzenei fesztiválja, a Szegedi Ifjúsági Napok, amit a szegediek leginkább csak SZIN-ként emlegetnek. Ilyenkor pezsgő élettel telik meg az Újszegedi-Partfürdő területe, hogy a Tisza partján összegyűlő fesztiválozók egy utolsó fergeteges bulival búcsúztassák el a számukra talán legkedvesebb évszakot. A jobbnál jobb koncertek, stand-upok és kulturális programok mellett a vendégeknek ma már igazi gasztronómiai élményben lehet részük. Míg pár évvel ezelőtt legfeljebb zsírban tocsogó lángost vagy mirelit hússal készült, óriás pufis burgert ehettünk, addig az idei SZIN-en sok kiváló minőségű és izgalmas street food vár bennünket. Hogy melyek ezek és hol találhatjátok meg őket? Mi megmutatjuk, ha velünk tartotok.

G szerencsére "világot látott" ember mellettem, így amikor tavaly a második "Kispál életmű koncert" miatt ellátogattunk Orfűre, örömmel vettem, hogy nem csak én vagyok elájulva a hely varázsától, Ő a Sziget, SZIN (tudom, nem egy kategória a kettő) és egyéb fesztiválok ismeretében is azt mondta, hogy: "na ez valami". Meglepne, ha lenne kellemesebb bulihelyszín ennél, hegyek, vízpart, kis völgyekben koncertek, borterasz, és street-food részleg. Idősebbek lettünk viszont, így idén az volt a terv, hogy ottalvós lesz a buli, tavaly még hazavezettem hajnal kettőkor Szegedre, és reggel még dolgozni is mentünk, mert rákendroll. Idén már szabit vettünk ki másnapra, de aztán valahogy nem tűnt kényelmesnek az autóban alvás, ezért egy kis stéges beszélgetés után azt mondtam G-nek, hogy irány haza, jobb lesz otthon elaludni. Meglett persze ennek a böjtje, mivel csütörtök reggelre levezettem kb. 400 km távot (200-at éjjel), péntek este pedig indultunk Görögországba a három gyerekkel. Szerencsére Asszonyka megmentett, és Belgrádtól Macedóniáig elvállalta az út felét, amíg én próbáltam magamhoz térni. De ez egy másik történet, vissza Pécs mellé.