Több évtizedes szünet után végre újra élet költözött a Kelemen utcai Hági étterem és sörkert falai közé. A nagy múltú étterem udvara májusban tárta ki hatalmas rácsos kapuját a szegediek előtt. 

Nemigen maradtak emlékeim a Hágiról, mivel úgy tizenéves lehettem, amikor a legendás étteremre egykor jellemző pezsgő hangulat hosszú időre a csendnek adta át a helyét. A nagyszüleim és a szüleim viszont gyakorta emlegették; őket élmények és emlékek fűzték a helyhez. A szüleim többször randevúztak a sörkert falai között, így végső soron még az is lehet, hogy a Háginak is szerepe volt abban, hogy én a világra jöhettem. 

Az időről időre szárnyra kapó híresztelések ellenére az újranyitás sokáig váratott magára, és bár a Kaizer András által vezetett Morzsa guruló bisztró 2016-ban megkísérelt életet lehelni a kerthelyiségbe, a siker sajnos elmaradt és a Morzsa nagy bánatunkra Balatonfüredre költözött. 

Végül idén májusban bekövetkezett az, amit sokan oly hosszú ideje vártak: még ha több lépcsőben is, de a Haggenmacher Henrikről elnevezett vendéglátóhely újra megnyitott. Érdekesség, hogy mindez ugyanannak az üzemeltetőnek köszönhető, amely a város egykori elegáns szállójából, a régi Hungáriából kialakított Hungi Vigadót is működteti.

Az öreg platánok és a falak ugyanott állnak, de aki fehér abrosszal terített asztalokra és cigányzenére számít, annak ez a Hági bizony csalódást fog okozni. Hiába, az évtizedek múlását nem lehet visszafordítani, így a hely ma már inkább a színes égős, lampionos, lazulós trendeket képviseli. 

Akik korábban jártak a Hágiban, nem emlékezhetnek a csarnokban álló hatalmas sörpultra, ezt ugyanis utólag építették. Az udvari és kerti egységeket elválasztó óriási épületben rengeteg ember elfér; itt hosszú padokon ülve drukkolhattak a vendégek kedvenc csapatuknak a futball-világbajnokságon. A faburkolat nagyon különleges, de a színes lampionos udvar vidám hangulatával szemben a belső térben inkább a komolyabb barna és drapp szín dominál. 

Igazán ötletes, hogy az asztalokat egy-egy Szegedhez kötődő vagy éppen a Hágiban megfordult hírességről nevezték el, így olyan nevekkel találkozhatunk, mint Domján Edit, Hevér Gábor, Kárász Zénó vagy Körmendi János.

Egy Aperol Spritz-cel és egy hűsítően hideg limonádéval a kezünkben telepedtünk le. Minden asztal foglalt volt már estére, de szerencsénkre a kihelyezett cédula szerint csak 9 órára várták a vendégeket. Az olaszok fröccsének is becézett édesen kesernyés Aperol Spritz tökéletesen illett a nyári hangulathoz és jó időhöz. A hatféle limonádé közül kiválasztott Gyuszi-féle uborkás-bodzás-lime-os verzió nálam azonnal az idei nyár favoritja lett. (A névadó az üzemeltető cég vezetője, Gálosi Gyula lehet.) 

Első látogatásunk alkalmával a konyhában még javában folyt az építkezés, de hála a kerthelyiségben rögtönzött apró látványkonyha rostlapjának, ötféle grillétellel (csevap, tarja, grillkolbász, grillsajt és vasalt csirkecombfilé) gondoskodtak a sörözés közben megéhezett vendégekről. Az általunk megkóstolt finoman fűszerezett grillkolbásznál nehezen tudnék jobb sörkorcsolyát elképzelni. Nagyon jól állt neki a kellemesen borsos házi mustár, amit joghurttal és majonézzel lágyítottak. 

Második alkalommal már komolyabb vizekre evezhettünk, mivel addigra a megújult étlap olyan fogásokkal kecsegtetett, mint a BBQ oldalas, a csirkemell steak Hági módra vagy a tépett szarvashús erdei fűszerekkel. Ez utóbbit megpillantva azonnal működésbe lépett nálam a pavlovi reflex, és gyorsan rendeltem egy adagot steakburgonyával. 

Legnagyobb meglepetésemre steakburgonya helyett hagyományos krumplit kaptam, a hús pedig egészben érkezett. Szerencsére reklamáció előtt azért belekóstoltam, és hirtelen minden aggodalmam elszállt. A comb olyan puha és omlós volt, hogy a kés ellenállás nélkül vágott bele. A villa is elég lett volna, hogy szálaira szedjem szét. A hús fűszerezése visszafogott, ezért szépen érvényesülnek a szarvasra jellemző ízjegyek. A csalóka pulled deer tehát kiérdemelte az elismerést, a katarzist mégis az egyik általam választott "szósz" okozta.

Ez pedig nem volt más, mint a szilvás mustár. Az állaga úgy krémes, hogy közben néhány szilva darabbal is találkozhatunk. Az ízei összetettek; pont annyira gyümölcsösek, hogy közben még ne veszítse el mustár jellegét. A végén a maradékot az ágyazásra használt salátalevéllel magában is befaltam. A pikáns házi bbq szósz szintén remek választás volt. 

A Hági egy jó opció lehet, mert a hatalmas platánok alatt könnyedén és kellemes környezetben vészelhetjük át a legforróbb nyári kánikulát is. A konyhája jó, igaz a választék nem annyira széles, de nem szabad elfelejteni, hogy jelenlegi formájában inkább egy iszogatós, bár jellegű helyről van szó és nem egy étteremről. A nosztalgiázni vágyóknak azt javaslom, hogy próbálják meg nyitottan fogadni az új Hágit, hogy az emlékek mellett észrevegyék az újdonságok jó oldalát is.