A név magyarázatra szorul. Mi azért lettünk Sunseaty, mert az eat-et erőszakoltuk bele a Suncity-be. Most pedig a hasonló nyelvi bravúrral elnevezett KOLBICE lesz a vizsgálódás tárgya. Mindenki kap egy kis időt, ha nincs megfejtés, akkor lapozás után jön a magyarázat. Segítségül egy-két kép:

(forrás: Facebook)

Ice, mint jég, fagyi. Ami megy a tölcsérbe. Ha meg a kolbász megy a tölcsérbe, na az a kolb"ájsz", "kolbice". Lépjünk túl ezen. Adott tehát egy olyan street food étel, ami egyedi, máshol ilyet, így nem csinálnak. Lehetne akár nyakatekert hot-dognak tekinteni, hiszen van benne kolbász, meg pékáru, de ebben találkozik a kellemes a hasznossal. Olyan, mint cipóból enni a levest. Erre még vissza is térünk.

Íme az étlap:

Nincs túlbonyolítva, és nem is kell, ha jó egy étel, szükségtelen a tengernyi hozzávaló (kivétel egy jó paella, vagy az osso buco). Kapunk tehát egy szép kenyértölcsért, megtöltve kolbásszal, és a típustól függően sajtszósszal, baconnel és káposztával, vagy zöldségekkel. Ezt lehet még turbózni pirított hagymával. A végén pedig érkezhet a ketchup-mustár-majonéz-csípős. Ez utóbbiakból a majonézt emelném ki, zöldfűszeres jellege eltér a megszokottól.

A kenyértölcsér mindenféle magokkal van megszórva, és kellemesen ropogós, egyáltalán nem nehéz vagy sok: tökéletes "köret". Külön a Kolbice részére készíti egy pékmester.

Ugyanígy a kétféle kolbászt is saját recept alapján szállítja a hentes részükre. Bajor vagy paprikás féléből választhatunk, előbbi lágy, utóbbi kicsit csípős ízű. Mindkettőben kellemes méretű hús, és szalonna darabokat falhatunk, egy adaghoz kb.hat-nyolc kis kolbi jár.

Következzenek az alap hozzávalók. A sajtszószban kisebb paprika szeletek úsznak, olyan, mintha egy merőkanál olvasztott sajtot öntenének az ételünkre. Jut mindenhova, még a legalja is sajtos. Egy jó adag tejszínnel lazított olvasztott cheddarhoz tudnám hasonlítani.

A bajor káposzta izgi, savanyú káposzta kicsit hőkezelve, még éppen roppanós, a nálunk ismerttel ellentétben azonban nem borsos. Jó párosa a kolbászoknak. A bacon és a pirított hagyma ízlés szerint választható. (Az alap változatot most nem néztük, így a zöldségekről sajnos nem tudok nyilatkozni.)

És akkor vissza a cipóban tálalt leveshez. Az étel kézben elfér, szépen körberágható, a hozzávalók az alsóbb szinteken sem tűnnek el (gondoljon mindenki gyerekkorából arra, amikor a túl hideg fagyi kőgolyóként figyelt a tölcsér tetején, a tölcsér aljába meg nem jutott soha semmi). Nem csináltam róla képet, de a sajtosomban két evőkanálnyi szósz maradt a végére, amikor már csak 2-3 centi magas volt a tölcsér. Ez lezárásképp tökéletes falatot adott az utolsó kolbász mellé.

Aki 1000 Ft környékén keres sétálós betevőt, mindenképp próbálja ki hétfőig a Klauzál téren vendégeskedő Kolbice stand áruját!