Leleményes nép a magyar, ez vitathatatlan. Mégis a hagyományos magyar konyha kapcsán gyakorta érzem úgy, hogy nagyon hiányzik belőle a képzelőerő, az ötletelés, a megújulni vágyás. Gondoljunk csak a kürtőskalács tölcsérben árult fagyira, amit a csehek dobtak piacra és ma már Prága védjegyének számít. Mi nem nyúltunk hozzá, hiszen a kürtőskalács az kürtőskalács...
Mikor meghallottam, hogy újabb halászcsárda nyílik Szegeden, azt gondoltam, hogy van már elég halászcsárda a városban. Aztán megláttam az első képeket, és felcsillant a szemem.
A Szálka – halászcsárda lévén – stílusosan a Tisza partján nyitotta meg kapuját. A helyszínválasztás tökéletes, hiszen a vendégek akár a folyó látképében is gyönyörködhetnek, miközben a közeli Torontál téren az ingyenes parkolás mindig biztosított. Némelyek arcán nosztalgikus mosoly suhanhat át, amikor meghallják, hogy az egykor ikonikus Tisza Gyöngye falai közé térhetnek vissza halászlevezni. A '90-es években fénykorát élő szórakozóhely adottságai arra predesztinálták a dizájn megálmodóját, hogy loft stílusban alakítsa ki a belső teret. Meg kell hagyni, állati menő lett.
A majd 120 férőhelyes halászcsárda étlapját Gyurik Tamás séf oly módon álmodta meg, hogy azon remekül megférjenek egymás mellett a nemzetközi konyha finomságai és a jellegzetesen szegedi, illetve magyar fogások. Így aki éppen nem bivalypaprikásra vagy halászlére vágyik, az megkóstolhatja a sous vide tőkehalat vagy az előételként kínált fésűkagylót és libamáj mousse-t is.
A kis bográcsban tálalt tiszai vegyes halászlé pont olyan volt, amilyennek egy szegedi halászlének lennie kell. Egyrészt roppant frissnek hatott és a hal nem volt pépesre szétfőzve, másrészt szép színű, minőségi fűszerpaprikával dolgoztak, arról nem is beszélve, hogy sokkal sűrűbb és ízesebb volt, mint amit nyáron az egyik jól ismert szegedi halászcsárdában ettünk. A kis bogrács tartalma önmagában akkora adagot jelentett, hogy kettőnkön is majdnem kifogott. Tisztán pontyból és harcsából főzött halászlevet is készítenek, ha valakinél éppen nem a vegyes lenne a favorit.
A főfogások között olyan halételek kaptak helyet, mint például a szárma füstölt hallal töltött változata vagy a vegyes halakból készített rántott tiszai halkolbász. Ez utóbbihoz természetesen panko morzsát használnak, hogy extrán ropogós legyen a bundája. Az újragondolt harcsapaprikás azonnal a kedvencünk lett. A tálalás letisztult és elegáns volt. A paprikás mártás lágy, visszafogott, a harcsa pedig kellemesen füstös ízt kapott. Garnírungként kapros túrógombócot tálaltak fel, így csempészve egy kis savanykás ízt a paprikás-füstös mellé.
Az étteremnek a hortobágyi palacsintára is van saját alternatívája; harcsából és pontyból paprikást készítenek, amiből a húst kiemelik és a palacsintákba töltik, végül a halas palacsintát nyakon öntik a paprikás mártással. A palacsinta tésztája a kelleténél sültebb volt, ennek ellenére nagyon ízlett nekünk, égett ízt egyáltalán nem tapasztaltunk. A lágy savanykásság ezen a tányéron is megjelent a creme fraiche-nek köszönhetően.
Az étterem abszolút gyerekbarát, ugyanis van játszó sarok, baba-mama szoba és pelenkázó helyiség is. A kiszolgálás kedves; ha volt is némi kavarodás, azt a kezdeti időszaknak tudtuk be. A harcsapaprikás 2 950 forintba, a tiszai vegyes halászlé 2 800 forintba került, a halas palacsinta ára pedig 1 450 forint volt.
A Szálka Loft Dining Halászcsárda mögött egy olyan merész koncepció áll, amire személy szerint már nagyon régóta vártam. Mi, akik szeretjük a hagyományainkat, de közben érzékeljük a gasztronómia fejlődését is, most végre új, modern formában láthatjuk viszont nagy múltra visszatekintő kedvenceinket.
A Szálkát leginkább úgy lehetne lefesteni, mint egy frissen renovált műemlék épületbe zárt high-tech irodát: ételei egyszerre fejezik ki a hagyományok tiszteletét és a modern konyha kreativitását.
Ha kíváncsiak vagytok a további tartalmainkra, kövessétek facebook oldalunkat.
első kép forrása: https://www.facebook.com/pg/szalkaszeged/photos
